WassAlbertMűvelődésiKözpont

„hagyományt örökíteni és a jövőt szolgálni”


Kisbéri Városi Könyvtár




paleolit_dita_01.jpg


A Wass Albert Művelődési Központ és Könyvtár Kamara termében

 

2013. 02. 28-án 17 órai kezdettel

A paleolit étrend és a civilizációs betegségek

címen tart előadást

 

Dr. Andor Ákos (táplálkozás kutató, gyógyszerész), és 

Dr. Bakanek György (sportorvos, szülész nőgyógyász, életmód kutató).

 

Belépő: 500 Ft.

 

Van-e esély a cukorbetegségek gyógyítására? A rákok megelőzésére? Az elhízás elkerülésére? Depressziós panaszok csökkentésére? A reflux és egyéb gyomorpanaszok megszüntetésére?

A helyszínen megvásárolható Dr. Andor Ákos közelmúltban megjelent könyve, „Paleolit (evolúciós) étrendről röviden”, amely összefoglalja a paleolit étrenddel kapcsolatos tudnivalókat.

www.paleotermek.com

Címke:
Kiszebáb

Az idén február 12-én került megrendezésre az immár hagyománynak számító városi farsang. A felvonulás résztvevői már 14:30-kor gyülekeztek a Széchenyi utcai sorompónál, ahol a Sport Büfések fánkkal és meleg itallal várták a hidegben ácsorgókat. Majd 15 óra magasságában útnak indult a sokadalom az ágyúval az élen, aminek dörejeitől elsőre mindenki összerándult. A felvonulást színesítették a mazsorett lányok produkciója, valamint a jelmezbe öltözött gyerekek és felnőttek. A lovardához érve már kellőképpen átfagyott a tömeg, így a kiszebáb elégetése előtt az érdeklődők a tűz körül megmelegedhettek, miközben a kisze baba néphagyományból származó múltját elevenítették fel a kedves hallgatóságnak. A rongybaba elégetése alatt énekekkel és kikiáltókkal próbálták elűzni a telet, amibe a madárijesztőnek öltözött apróságok is bekapcsolódtak. Ezután a tömeg a Bánki Donát Szakképző Iskola és a Táncsics Mihály Gimnázium közös aulájába ballagott, ahol kezdetét vette a jelmezverseny.  A zsűri egyéni, illetve csoportos beöltözőket díjazott. A csoport kategória résztvevői a következők voltak:

-         a cicák (a Gyöngyszem Óvoda Mókus csoportja)

-         a tiroli népviseletesek (a Bánki Donát Szakképző Iskola diáklányai)

-         a busók (a Bánki Donát Szakképző Iskola diákjai)

-         a madárijesztők csoportja (a Petőfi Sándor Általános Iskola alsó tagozatos tanulói)

-         a sakkfigurák (a Petőfi Sándor Általános Iskola felső tagozatos tanulói).

Az egyéni kategóriában a következők versenyeztek:

-         pókember

-         madárijesztő

-         zorró (gyerek és felnőtt változat)  

-         bogyó

-         néptáncos

-         cigánylány

A jól sikerült jelmezeknek köszönhetően a zsűri minden beöltözni bátorkodót díjazott egy kis aprósággal. A verseny után még lehetőség volt egy kicsit maradni az aulában, ahol forralt bort és teát, valamint fánkot szolgáltak fel, miközben halkan szólt tovább a zene.

A farsang lezárultával szeretnénk megköszönni újfent azt a sok segítséget, amit kaptunk, hogy létre jöhessen idén is a farsangi rendezvény.

Köszönettel tartozunk a felajánlásokért:

-         Áfész

-         Bakony Étterem

-         Confort munkaruházat és bababolt

-         Császári Pékség

-         Fidibusz Bt.

-         Fornetti

-         Játékbolt

-         Kulcs és Gravír

-         Kürtöskalácsos

-         Napraforgó virágbolt és ajándék

-         Orientál Virágbolt

-         Sport Büfé

-         Szivárvány Kézműves Kuckó

-         Tenger Isvánné

-         Willitas Bt.

 

a zsűrinek:

-         Dr. Udvardi Erzsébet Polgármester Asszony

-         Nickné Klupács Anna (Gyöngyszem Óvoda)

-         Sinkovicsné Varga Márta (Petőfi Sándor Általános Iskola)

-         Baksa Zoltánné igazgatónő (Táncsics Mihály Gimnázium)

-         Virgáné Eck Bernadett (Bánki Donát Szakképző Iskola)

 

valamint a rendezvény létrehozásában való segítségért:

-         Közútkezelő kht.

-         Máltai Szeretetszolgálat

-         Oktatási intzémények

-         Öregek Napközi Otthona

-         Rendőrség

-         Tűzoltóság

-         Városigazgatás

 

Reméljük minden kedves résztvevő és érdeklődő jól érezte magát a farsangi mulatságon!

Címke:
erkel-himnusz.jpg

„Meleg szeretettel függj a hon nyelvén! - mert haza, nemzet és nyelv, három egymástól válhatatlan dolog; s ki ez utolsóért nem buzog, a két elsőért áldozatokra kész lenni nehezen fog.”

Kölcsey Ferenc

Immáron 190 éve, hogy Kölcsey Ferenc ezen a napon szatmárcsekei magányában megírta Magyarország nemzeti himnuszát. Erre emlékezve, 1989-től fogva ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját január 22-én.

E naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával, továbbá – 1993 óta – az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos díjakat:

  • Apáczai Csere János-díj
  • Brunszvik Teréz-díj
  • Éltes Mátyás-díj
  • Karácsony Sándor-díj
  • Kiss Árpád-díj
  • Németh László-díj
  • Szent-Györgyi Albert-díj

 

Magyarországnak a 19. századig nem volt hivatalos himnusza. A katolikus magyarság egyfajta néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének volt, míg a református magyarságé a Tebenned bíztunk, elejétől fogva című zsoltár. Ezek mellett a nemzeti összetartozást fejezte ki a – hatóságok által többször betiltott – Rákóczi-nóta is.

Joseph Haydn 1797-ben Leopold Haschka versére megalkotta a Gott erhalte Franz den Kaiser kezdetű osztrák császárhimnuszt, amely az egész császárságban, így Magyarországon is hivatalos himnusszá vált. Az volt akkor is, amikor 1823. január 22-én Kölcsey Ferenc Szatmárcsekén befejezte a Hymnus a magyar nép zivataros századaiból című, nyolc versszakos költeményét. A vers azonban csak öt évvel később jelent meg.

Bartay Andrásnak, a pesti Nemzeti Színház igazgatójának támadt az az ötlete, hogy az osztrákok Gott erhalteja, vagy a britek God save the Kingje példájára a magyaroknak is legyen néphimnusza. Az új nemzeti himnusznak nem csupán szépnek, zeneileg értékesnek, hanem a tömegek által is könnyen énekelhetőnek kellett lennie. A zsűri 1844. június 15-én hozta meg döntését. A nyertes Erkel Ferencnek az alkotása volt.  

A Himnusz eredetileg egyébként nem is volt olyan szomorú darab, mint ahogy ma ismerjük. Még 100 évvel ezelőtt is jóval gyorsabb, majdhogynem mulatós ritmusú volt, a húszas években kezdett el lelassulni, nyilván nem véletlenül a történelmi tragédiákat követően.

„Miközben írtam, harangok zúgását hallottam.” – Erkel Ferenc

 

 

Összeállította: Hornung Anita

művelődésszervező

Címke:
wass-albert-iro.jpg

1908-ban ezen a napon született Wass Albert, az erdélyi magyar irodalom nagy alakja, intézményünk névadója.

Műveit Magyarországon a rendszerváltás óta jelentetik meg, korábban itt szinte ismeretlen volt.

1944-től Németországban, majd 1952-től haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt. Nicolae Ceaușescu elnökségének éveiben Romániában könyveit betiltották. 1985 őszén Wass Albert értesítést kapott az Interpoltól, hogy Nicolae Ceaușescu szekuritate ügynököket küldött át Amerikába, mint diplomatákat a washingtoni követség és a clevelandi konzulátus mellé. „Ezeknek egyik feladata az, hogy engem eltegyenek láb alól" – írta Wass Albert.

Irodalmi munkásságának kritikai feldolgozása ma is folyik, népszerűsége folyamatosan növekszik. 2005-ben A Nagy Könyv című magyarországi felmérésben az egyik legkedveltebb magyar írónak bizonyult: A funtineli boszorkány című művét az olvasók a legnépszerűbb 12 magyar regény közé választották, az 50 legnépszerűbb magyar regény között pedig további két műve is szerepel: az Adjátok vissza a hegyeimet! és a Kard és kasza.

Címke: